C. Lyukak
- Az asztal négy sarkában egy-egy, összesen négy lyuk található. A fekete golyóhoz közelebb esõ két lyukat felsõ lyukaknak, míg a kezdõterülethez közelebb esõ két lyukat alsó lyukaknak nevezzük. Az asztal hosszabb oldalainak közepén található két lyukat középsõ lyukaknak hívjuk.

D. Kezdõvonal és kezdõterület
Kezdõvonalnak hívják az alsó tõfaltól 29 hüvelyk (737mm) távolságra található és azzal párhuzamos egyenes vonalat, kezdõterületnek pedig az ezen kezdõvonal és az alsó tõfal által közrezárt területet.

E. A "D"
A "D" a kezdõterületen belüli félkör, melynek közepe a kezdõvonal közepén van, sugara 11 1/2 hüvelyk (292mm).

F. Ponthelyek (Spots)
Az asztal közepén hosszanti irányban négy pont található:
- A fekete golyó ponthelye ("fekete ponthely") 12 3/4 hüvelyk (324mm) távolságra van a felsõ tõfaltól lefelé függõleges irányban;
- A középsõ ponthely ("kék ponthely") a felsõ és alsó tõfaltól egyenlõ távolságra, középen helyekedik el;
- A piramis ponthely ("rózsaszín ponthely") a középsõ ponthely és a felsõ tõfal között, középen található;
- A kezdõvonal közepén található a barna golyó ponthelye.
A másik két ponthely a "D" félkör két-két sarkában található. A kezdõterület felõl nézve jobbra a sárga ponthely, balra pedig a zöld ponthely helyezkedik el.

VISSZA AZ ELEJÉRE

2. A golyók

A golyók egy bizottság által jóváhagyott anyagból készülnek, átmérõjük 52.5mm +/- 0.05mm. Ugyanakkor:
A. egyforma súlyúaknak kell lenniük +/-3g eltéréssel;
B. egy-egy golyó vagy az egész golyókészlet a játékosok kérésére cserélhetõ.

VISSZA AZ ELEJÉRE

3. A dákó

A dákó legalább 914mm hosszú kell legyen.

VISSZA AZ ELEJÉRE

2. Fejezet DEFINÍCIÓK

1. Frame

Azt követõen, hogy a golyókat a 3. fejezet 2.pontjában foglaltak szerint felállították, a frame az elsõ lökéstõl a frame befejezéséig tart, mindaddig:
- míg a lökésre következõ játékos feladja a küzdelmet és átengedi a frame-t az ellenfelének;
- ha a lökõ játékos kéri, feltéve, hogy már csak a fekete golyó van az asztalon és a játékos több, mint hét ponttal vezet;
- ha már csak a fekete golyó van az asztalon, akkor annak belökésével, vagy szabálytanasá elkövetésével véget ér a frame;

VISSZA AZ ELEJÉRE

2. Játék

Egy játék megegyezés szerinti vagy elõírt számú frame-bõl áll.

VISSZA AZ ELEJÉRE

3. Mérkõzés (Match)

Egy mérkõzés megegyezés szerinti vagy elõírt számú játékból áll.

VISSZA AZ ELEJÉRE

4. Golyók

a) A fehér golyó a lökõgolyó;
b) A 15 piros és a 6 színes a célgolyó.

VISSZA AZ ELEJÉRE

5. A lökõ játékos

Az a személy, akinek a következõ lökésre a szabályok értelmében joga van. Mindaddig az asztalnál marad, amíg lökését vagy lökéssorozatát be nem fejezte.

VISSZA AZ ELEJÉRE

6. Lökés

a) A lökés akkor történik meg, amikor a játékos dákója hegyével megérinti a lökõgolyót.
b) A lökés szabályosnak szûmít, amikor a jelen szabályzatnak megfelelõen hajtják végre.
c) A lökés mindaddig nem számít befejezettnek, amíg minden golyómozgás meg nem szûnt az asztalon.
d) A lökés lehet közvetlen vagy közvetett, ily módon:
- közvetlen lökésrõl beszélünk amikor a fehér golyó érinti a célgolyót, mielõtt hozzáérne a tõfalhoz;
- közvetett lõkés esetében a golyó legalább egyszer érint egy tõfalat, mielõtt érintené a célgolyót.

VISSZA AZ ELEJÉRE

7. A belökés

Belökésnek számít, mikor a célgolyó egy másik golyóval történt kontaktus után szabályosan a lyukba kerül.

VISSZA AZ ELEJÉRE

8. Lökéssorozat (Break)

A break az egy frame alatt a játékban levõ valamelyik játékos által egymást követõ lökésekkel elért lyukba lökések számátr jelenti.

VISSZA AZ ELEJÉRE

9. Golyó a kézben

a) A fehér golyó a kézben helyzet adódik,:
- minden új frame kezdetekor,
- azt követõen, hogy a fehér golyó beleesett valamelyik lyukba, vagy
- elhagyta a játékfelületet.
b) A fehér Golyó a kézben helyzetben marad mindaddig, míg a játékos:
- szabályosan hozza játékba a fehér golyót a golyó a kézben helyzetbõl,
- szabálytalanságot követ el, míg a fehér golyó az asztalon található.

VISSZA AZ ELEJÉRE

10. Játékba hozott golyó

a) A fehér golyó játékban van mindaddig, amíg Golyó a kézben helyzet áll elõ.
b) A célgolyók játékban vannak a játék kezdetétõl mindaddig, amíg lyukba nem kerülnek, vagy el nem hagyják a játékfelületet.
c) A színes golyók azt követõen ismét játékba kerülnek, hogy visszatették azokat a helyükre, a megfelelõ ponthelyekre.

VISSZA AZ ELEJÉRE

11. Célzásba vehetõ golyó

Minden olyan golyó, amelyik szabályszerûen meglökhetõ a fehér (lökõ) golyó által.

VISSZA AZ ELEJÉRE

12. Megnevezett golyó

a) Olyan célgolyó, amelyet a lökõ játékos megnevez, hogy a fehér golyóval elsõként akarja eltalálni.
b) A játékvezetõ kötelezheti a játékost, hogy nevezze meg a golyót, amelyet elsõként fogja megütni.

VISSZA AZ ELEJÉRE

13. Szabad választású golyó (Free ball)

A free ball az a bemondott golyó, melyet a játékos nevez meg, amikor az ellenfél hibája után snooker állás van.

VISSZA AZ ELEJÉRE

14. Golyó asztalon kivül

Egy golyó akkor van asztalon kivül, ha bárhol máshol kerül nyugalmi helyzetbe, mint az asztal játékfelülete vagy valamelyik lyuk.

VISSZA AZ ELEJÉRE

15. Szabálytalanság

Szabálytalanságnak minõsül minden olyan tett, ami ellentétes az itt leírt játékszabályokkal.

VISSZA AZ ELEJÉRE

16. Snooker állás

A fehér golyó akkor van snookerben, ha közvetlen, egyenes vonalú lökés esetén mindegyik célgolyó takarásban van egy vagy több nem célgolyó által. Amennyiben akár csak egyetlen célgolyó is nincs takarásban, az nem minõsül snookernek.
a) Golyó a kézben helyzet esetén csak akkor van snooker állás, ha semmiféle lehetséges helyzetbõl vagy a "D" által határolt vonalon belülrõl sem található el meglökhetõ golyó a fentiek szerint.
b) Ha a fehér golyót egy golyó meglökésében egynél több meg nem lökhetõ golyó akadályozza, akkor:
- a fehér golyóhoz legközelebb esõ golyó tekintendõ ténylegeseb akadályozó (snooker) golyónak,
- ha az akadályozó golyók egyenlõ távolságra vannak a fehér golyótól, akkor ezen golyók mindegyike ténylegesen akadályozó (snooker) golyónak tekintendõ.
c) Nincs ténylegesen akadályozó (snooker) golyó abban az esetben, ha a piros golyót kell meglökni, de a fehér golyót a többi piros golyó elérésében olyan golyók akadályozzák, melyekre szabályszerûen nem lehet lökni.
d) A lökõjátékos snooker állásban van, amikor a fehér golyó is snooker állásban van.
e) Tõfal miatt a fehér golyó nem lehet snooker helyzetben. Ha lyuk szája (a tõfal görbülete) akadályozza a fehér golyót, és ez közelebb van a fehér golyóhoz, mint bármely más akadályozó golyó, akkor a fehér golyó nem tekintendõ snooker helyzetben levõnek.

VISSZA AZ ELEJÉRE

17. A pont foglalt

A pont akkor minõsül foglaltnak, ha egy golyó nem helyezhetõ rá vissza egy másik golyó érintése nélkül.

VISSZA AZ ELEJÉRE

18. Tolólökés

Tolólökésnek minõsül, ha a dákó hegye érintkezésben marad a fehér golyóval:
a) azt követõen, hogy a fehér golyó elindult elõre, vagy
b) ha a fehér golyó és a célgolyó úgy áll, hogy egymáshoz hozzáérnek, kivéve, ha a fehér golyó és a célgolyó nem ér teljesen egymáshoz, ebben az esetben ugyanis nem számít tolólökésnek, ha a fehér golyó csak egészen a legszélén érinti meg a célgolyót.

VISSZA AZ ELEJÉRE

19. Ugratás

Ugratásnak minõsül az, amikor a fehér golyó átugrik valamelyik golyón, függetlenül, hogy éri-e vagy sem, kivéve, amikor:
a) a fehér elõbb eltalálja a célgolyót és utána ugrik át egy másikon;
b) a fehér megugrik és eltalálja a célgolyót, de nem a célgolyó távolabbi végére esik vissza az asztalra;
c) szabályos ütés után, amikor a fehér átugrik egy golyót, tõfalat vagy másik golyót érintve.

VISSZA AZ ELEJÉRE

20. Hiba

Hibának minõsül, ha a fehér golyó nem a szabályosan meglökhetõ golyóhoz ér hozzá elõször.

VISSZA AZ ELEJÉRE

3. Fejezet JÁTÉKSZABÁLYOK

1. A játék leírása

A snookert két vagy több játékos játszhatja, akár mint partnerek, akár egymástól függetlenül. Az általános játékszabályok a következõek:
a) Mindegyik játékos ugyanazt a fehér lökõgolyót használja, és azzal veszi célba a 21 célgolyót - amelybõl tizenöt az egy pontot érõ piros golyó, 6 pedig színes golyó, a következõ értékekkel: a sárga 2, a zöld 3, a barna 4, a kék 5, a rózsaszín 6 és a fekete 7 pont értékû.
b) A játékos a piros és színes golyókat váltogatott belökésével gyûjthet pontokat, és ha már minden piros lekerült az asztalról, a színes golyókat értékük szerinti növekvõ sorrendben kell belökni.
c) A lökésekkel összegyûjtött pontokat hozzá kell adni a játékos addig szerzett pontjaihoz.
d) A szabálytalanság miatt kiszabott büntetõpontokat az ellenfél pontjaihoz kell hozzáadni.
e) A frame alatt bármikor alkalmazható az a taktika, hogy a játékos a fehér golyót valamely nem meglökhetõ golyó mögé löki, és így snooker helyzetbe hozza az ellefelét. Ha egy játékosnak vagy az ellenfelének az asztalon levõ golyók összértékénél több pontja van, akkor a snooker helyzetben elkövetett szabálytalanságokból pontok gyûjtése remélhetõ.
f) A frame gyõztese az a játékos:
- aki a legtöbb pontot gyûjti össze,
- akivel szemben az ellenfél feladja a frame-t, vagy
- akinek a frame-t odaitélik a 3. fejezet 14c. pontjának megfelelõen.
g) A játék gyõztese az a játékos:
- aki a legtöbb, vagy az elõírt számú frame-t megnyeri;
- aki a legtöbb összesített pontot gyûjtötte
h) A mérkõzés gyõztese az a játékos, aki a legtõbb játékot megnyerte, vagy aki a legtöbb pontot gyûjtõtte.

VISSZA AZ ELEJÉRE

2. A golyók helyzete

Minden frame kezdetén a fehér golyó a kézben helyzetben van, a célgolyókat pedig az alábbiak szerint kell elhelyezni az asztalon:
- a piros golyók egy egyenlõ oldalú háromszögben, szorosan egymáshoz simulva állnak úgy, hogy a háromszög alapvonala a felsõ tõfalhoz van közel és azzal párhuzamos.
- a sárga golyó a "D" jobbkézhez esõ sarkán,
- a zöld golyó a "D" balkézhez esõ sarkán,
- a barna golyó a kezdõvonal közepén,
- a kék golyó a középsõ ponthelyen,
- a rózsaszín golyó a piramis ponthelyen és a
- a fekete golyó a saját ponthelyén áll.

VISSZA AZ ELEJÉRE

3. Játékmód

A játékosok sorshúzással döntik el, hogy ki kezdje a játékot.
a) Az ily módon meghatározott sorrend a frame egész ideje alatt megmarad, kivéve azt az esetet, amikor szabálytalanság után az ellenfél felkéri a játékost, hogy újra lökjön.
b) A játékos vagy az ellenfele a játék alatt egymást váltva kezdik a frame-eket.
c) A kezdõ játékos golyó a kézben állásból lök, és a játék akkor kezdõdik, amikor a játékos elhelyezte a fehér golyót az asztal felületen és elõször megérintette a dákóbõrrel, akár
- ütést végrehajtva, vagy
- a fehér golyót igazítva.
d) Az ütés szabályosnak minõsül, ha a 12. pontban megfogalmazott szabálytalanságok közül egyik sem valósul meg.
e) Amíg piros golyók vannak az asztalon, a soron következõ játékosnak elõször valamelyik piros golyóra - free ball esetén pirosnak nevezett golyóra- kell löknie. Egy lökéssel lyukba lökött minden egyes piros golyó értéke a játékos pontjaihoz adódik.
f) - Ha a piros golyót -free ball esetén pirosnak nevezett golyót- a játékos belöki a lyukba, akkor õ hajtja végre a következõ lökést is, melynek során a játékos által kiválasztott valamelyik színes golyót kell meglöknie, és ha az bemegy a lyukba, akkor annak értéke is hozzáadódik a játékos pontjaihoz. Ezt követõen a színes golyót vissza kell tenni a helyére.
- A lökéssorozat (break) a piros és a színes golyók egymás utáni lyukba lökésével folytatódik mindaddig, amíg már egy piros golyó sincs az asztalon, de a legutolsó piros golyó belökése után még egy színes golyó belökhetõ.
- Ezt követõen a színes golyókat a 3. fejezet 1. pontjában meghatározott értékük növekvõ sorrendjében kell belökni. Az alábbi 4. pontban meghatározott esetet kivéve, a belökött golyókat ekkor már nem kell visszahelyezni az asztalra, és a játékosnak a következõ színes golyót kell löknie.
g) A piros golyókat nem lehet visszahelyezni sem akkor, ha azokat lyukba lökték, sem akkor, ha kiestek az asztalról, függetlenül, hogy az adott játékosnak ebbõl a szabálytalanságból esetleg elõnye származhat. Ezen szabály alóli kivételeket a 3. fejezet 2b, 9, 14f, 14h és 15. pontjai jelölik.
(h) Ha a lökõ játékosnak nem sikerül pontot szereznie, vagy szabálytalanságot követ el, akkor az ellenfele következik onnan, ahol a fehér golyó megállt, vagy adott esetben golyó a kézben helyzetbõl.

VISSZA AZ ELEJÉRE

4. A frame, a játék vagy a mérkõzés vége

a) Ha már csak a fekete golyó van fenn az asztalon, akkor annak belökése vagy bármilyen szabálytalanság a frame végét jelenti, kivéve ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
   - a játékosok pontszáma megegyezik és
   - az összesített pontszámokat nem veszik figyelembe.
b) Ha a fent meghatározott mindkét feltétel fennáll, akkor:
   - a fekete golyót vissza kell helyezni a saját helyére;
   - a játékosok sorsolással eldöntik, hogy ki kezdjen;
   - a lökõ játékos golyó a kézben helyzetbõl kezd;
   - az elsõ belökés vagy szabálytalanság a frame végét jelenti.
c) Ha az összesített pontszámok döntik el a játékot vagy a mérkõzést, és az összesített pontszámok megegyeznek a frame végén, akkor a fenti (b) pontban foglaltak szerint vissza kell helyezni a fekete golyót, és az ott leírt eljárást kell követni.

VISSZA AZ ELEJÉRE

5. Játék a golyó a kézben helyzetbõl

Golyó a kézben helyzet esetén a fehér golyót a "D" vonaláról, vagy a "D" vonal által határolt félköríven belülrõl kell meglökni, de a golyó bármilyen irányba megjátszható.

VISSZA AZ ELEJÉRE

6. Két golyó egyidejû meglökése

Két golyót nem szabad egyidõben találni, hacsak az nem piros vagy egy bejelentett golyó és az aktuális célgolyó.

VISSZA AZ ELEJÉRE

7. A színes golyók visszahelyezése

Ha bármelyik színes golyót belökik a lyukba vagy kilökik az asztalról, akkor a következõ lökés elõtt vissza kell helyezni a helyére a 3. fejezet, 3f. pontjában leírtaknak megfelelõen.
a) Ha a színes golyót vissza kell helyezni az asztalra és a saját ponthelye foglalt, akkor a golyót a lehetõ legnagyobb pontértékû helyre kell tenni.
b) Ha több mint egy színes golyót kell visszahelyezni az asztalra és a saját ponthelyeik foglaltak, akkor a nagyobb értékû golyó elsõbbséget élvez a visszahelyezési sorrendben.
c) Ha az összes ponthely foglalt, akkor a színes golyót a golyó saját ponthelye és a felsõ tõfal legközelebbi része között a saját helyéhez a lehetõ legközelebb kell elhelyezni.
d) A rózsaszín és a fekete golyók esetében, ha minden ponthely foglalt, és nincs elegendõ hely a golyóhoz tartozó ponthely és a felsõ tõfal legközelebbi része közt, akkor a golyót a saját ponthelye alatt, az asztal középvonalán, a saját ponthelyéhez a lehetõ legközelebb kell elhelyezni.
e) A visszahelyezett színes golyó egyik esetben sem érhet más golyóhoz.

VISSZA AZ ELEJÉRE

8. Érintõ golyó

a) Ha a fehér golyó úgy ûll meg az asztalon, hogy más golyóhoz vagy golyókhoz hozzáér, a játékvezetõ touching ballt jelent be.
b) Ha a játékvezetõ bemondta a touching ballt, a lökõ játékosnak úgy kell ellöknie a fehér golyót attól a golyótól, amelyikhez hozzáér, hogy az ne mozduljon meg, ellenkezõ esetben a lökés tolólöésnek minõsül.
c) Feltéve, hogy a játékos nem mozdítja meg a célgolyót, nincs büntetés akkor:
   - ha a golyó szabályosan célgolyónak jelölhetõ,
   - ha a golyó szabályszerûen meglökhetõ és a játékos kinyilvánítja, hogy azt tekinti célgolyónak, vagy
   - ha a játékos egy másik szabályszerûen meglökhetõ golyót jelöl célgolyónak és azt is találja el elõször.
d) Ha a fehér golyó egyszerre két golyóhoz ér hozzá, melyek közül az egyik szabályszerûen meglökhetõ, a másik azonban nem, akkor a játékvezetõ csak a szabályosan meglökhetõ golyót nyilváníthatja touching ballnak.

VISSZA AZ ELEJÉRE

9. Golyó a lyuk ívének szélén

a) Amennyiben egy golyó nem egy másik golyó lökése által kerül lyukba, és nem része a folyamatban levõ ütésnek, visszakerül a helyére és nem jár érte pont.
b) Ha bármilyen, lökésben részt vevõ golyó által lesz megütve:
- a jelen szabályzat megszegése nélkül, akkor a golyók visszarendezõdnek az elõzõ pozícióba és ugyanaz a lökõ játékos lök újra;
- ha szabálytalanság történt, a lökõ játékos büntetõpontokat kap, minden golyó visszakerül a helyére és a soron következõ játékosnak a szokásos szabálytalanság utáni választási lehetõségei vannak.
c) Ha a golyó "táncol" a lyuk szélén, de beesik, akkor az nem kerül vissza az eredeti helyzetébe.

VISSZA AZ ELEJÉRE

10. Snooker helyzet szabálytalanság után

Ha szabálytalanság után a fehér golyó snooker helyzetben áll meg, a játékvezetõ FREE BALLt jelent be (2. fejezet, 16. pont).
a) Ha a soron következõ játékos úgy dönt, hogy saját maga kíván lökni, akkor
   - bármelyik szabályosan meglökhetõ golyót megnevezheti, és
   - bármelyik megnevezett golyó olyan értékûnek tekintendõ, mint amilyen a soron következõ szabályosan meglökhetõ golyó lenne, eltekintve attól, hogy ha a golyót belökik, akkor azt vissza kell tenni a helyére.
b) Szabálytalanságnak számít, ha a fehér golyó:
   - nem a megnevezett golyót érinti elõször vagy egyidejûleg más golyóhoz is hozzáér, vagy
   - snooker helyzetbe kerül bármelyik piros vagy free ballként megnevezett mésik golyó takarása folytn, kivéve, ha már csak a rózsaszín és fekete golyók vannak fenn az asztalon.
c) Ha a játékos belöki a free ballt, akkor azt vissza kell helyezni, és a golyó értékét hozzá kell adni a játékos pontszámához.
d) Ha a szabályosan meglökhetõ golyó azt követõen esik be a lyukba, hogy a fehér golyó elõször - vagy egy másik szabályosan lökhetõ golyóval egyidejûleg - a megnevezett golyóhoz ért hozzá, akkor a pontokat fel kell számítani és a golyót nem kell visszahelyezni az asztalra.
e) Ha a megnevezett golyó és egy szabályosan meglökhetõ golyó is beesik a lyukba, akkor csak az utóbbi értékét kell figyelembe venni a pontozásnál, kivéve ha az piros golyó volt, ugyanis ebben az esetben mindkét golyó pontértékét be kell számítani. Ezt követõen csak a free ballt kell visszarakni a helyére, a másik golyót már nem lehet visszahelyezni.
f) Ha a szabálytalanságot elkövetõ játékost az ellenfele arra kéri, hogy újra lökjön, akkor a free ball érvénytelenné válik.

VISSZA AZ ELEJÉRE

11. Szabálytalanságok

Ha valaki szabálytalanságot követ el, a játékvezetõ azonnal bejelenti ezt.
a) Ha a szabálysértõ játékos még nem lökött, akkor már nem is lökhet és a játékvezetõ kiszabja a büntetést.
b) Ha a játékos már lökött, akkor a játékvezetõ megvárja a lökés végét, és csak azután szabja ki a büntetést.
d) A szabálytalanság elkövetése elõtti brake-ben addig szerzett pontok megilletik a játékost, de nem lehet azokat a pontokat beszámítani a javára, amelyeket a szabálytalan lökés révén szerzett.
e) A szabálytalanság után a következõ lökést onnan kell elvégezni, ahol a fehér golyó megállt, ha pedig a fehér golyó lekerült az asztalról, akkor az ellenfél golyó a kézben helyzetbõl jön.
f) Ha ugyanazon lökés során több szabálytalanságot is vét a játékos, akkor a legnagyobb büntetõpontot kell kiszabni.
g) A szabálytalanságot elkövetõ játékos
- a 12. pontnak megfelelõen büntetésben részesül, és
- végre kell hajtsa a következõ lökést, ha a soron következõ játékos felkéri erre.

VISSZA AZ ELEJÉRE

12. Büntetõpontok

Minden szabálytalanság 4 büntetõpontot von maga után, kivéve, ha a szabálytalanság az alábbi pontokban bemutatott, magasabb büntetõpontot jelentõ esetek valamelyikébe esik. A büntetõpontok:
a) a célgolyó pontértéke számít a következõ lökések alkalmával
   - a fehér golyó egynél többszöri érintése,
   - a golyó a kézben helyzet helytelen megjátszása, beleértve a kezdõlökést,
   - ha a fehér egyetlen célgolyót sem talál el,
   - a fehér golyó belökése,
   - snooker állás marad free ball esetén,
   - ugrató lökés esetén,
b) a célgolyó vagy a hibával a kapcsolatosan magasabb pontértékû golyó értéke számít a következõ lökések alkalmával:
   - amikor, szabályosan nem meglökhetõ golyó kerül lyukba,
   - ha a fehér nem a célgolyót találja el elõször,
   - tolólökés esetén,
   - golyó kiugratása az asztalról.
c) a célgolyó értéke vagy a magasabb pontszámú golyó értéke, amikor a játékos a fehérrel egyidejûleg talál el két golyót, kivéve, ha az két piros, vagy a szabad választású golyó és a célgolyó.
d) hét büntetõpont abban az esetben, amikor
   - egymás után piros golyókra vagy a pirost követõen free ballra lök,
   - nem mondta be a célgolyót, annak ellenére, hogy a játékvezetõ felkérte erre, vagy
   - a játékos egy piros golyó belökése után, egy színes megnevezése elõtt követ el szabálytalanságt.

VISSZA AZ ELEJÉRE

13. Megismételt lökés

Ha a szabálytalanság után a játékos arra kérte az ellenfelét, hogy lökjön újra, ezen kérése nem vonható vissza. Az újra lökésre felkért játékos jogosult
a) megváltoztatni a döntését a tekintetben, hogy
- miként lökjön, és
- a lökésnél melyik golyót próbálja me eltalálni
b) a szabályosan belökött golyó(k) pontértékeit a játékos javára kell írni.

VISSZA AZ ELEJÉRE

14. Szabálytalanság és hiba

A lökõ játékos, tudása legjavát adva, meg kell próbálja eltalálni a célgolyót. Ha a játékvezetõ úgy itéli meg, hogy ez nem történt meg szabálytalanságot és hibát jelent be, kivéve azt az esetet amikor csak a fekete golyó marad az asztalon vagy a célgolyó helyzete lehetetlenné teszi a meglökését. Az utóbbi esetben feltételezni kell, hogy a lökõjátékos megpróbálja eltalálni a golyót, feltéve, hogy szükséges erõvel löki meg a fehér golyót az eltalálni kívánt golyó irányába közvetlenül vagy közvetve, de a játékvezetõ megítélése szerint a golyó elérését más golyó vagy golyók akadályozzák.
a) Miután szabálytalanság és hiba lett bejelentve, a soron következõ játékos felkérheti a hibát elkövetõ játékost, hogy folytassa a játékot az adott vagy pedig az eredeti helyzetbõl. Az utóbbi esetben az eltalálni kívánt golyót ugyanoda kell visszahelyezni, ahol korábban volt, nevezetesen:
   - a piros golyót, ha piros golyó volt a szabályosan meglökhetõ golyó,
   - színes golyót, ha piros már nem volt az asztalon, vagy
   - a játékos által választott színes célgolyót, ha színes golyó következett a piros után.
c) Ha a fehér golyót vissza lett helyezve a szabályoknak megfelelõen, és a fehér golyóval egyenes vonalban tiszta úton akadálytalanul el lehet találni a szabályosan meglökhetõ valamelyik golyó valamelyik részét, de a lökõ játékos egyik golyón szabálytalanságot követ el (ideértve a fehér golyót is), akkor a játékvezetõ nem jelent be hibát, ha a játékos még nem lökött. Ebben az esetben a megfelelõ büntetést kell kiszabni és
   - a soron következõ játékos választhat, hogy maga lök, vagy felkéri a szabálysértõ játékost, hogy lökjön újra a megmaradt pozícióból, vagy
   - a soron következõ játékos kérheti az összes elmozdult golyó eredeti pozícióba való visszahelyezését, és felkérheti a szabálysértõ játékost, hogy lökjön újra az eredeti állásból, továbbá
d) Hiba után a soron következõ játékos kéri a fehér golyó visszahelyezését, mindegyik elmozdított célgolyó azon a helyen marad, ahol van. Az asztalról szabálytalanul kiesett golyókat minden esetben vissza kell helyezni a szabály szerinti ponthelyükre vagy arra a helyre, ahol voltak.
e) A soron következõ játékos kérheti, nem csak a fehér golyó, hanem a többi golyó visszahelyezését is, abban az esetben, ha azt kéri, hogy az eredeti pozícióból legyen a következõ lökés.

VISSZA AZ ELEJÉRE

15. Patthelyzet

Ha a játékvezetõ olyan golyóállást állapít meg az asztalon, hogy egyik játékos sem törekszik vagy törekedhet a helyzet megváltoztatására saját esélyeinek rontása nélkül és így patthelyzet alakul ki, akkor döntetlent és új játékkezdést javasolhat. Ha bármelyik játékos nem egyezik bele, a játékvezetõ engedélyezi a játék folytatását, azzal a kikötéssel, hogy meghatározott idõn belül változtatnak a helyzeten, általában három-három ütés után, de a játékvezetõ ettõl eltérõ periódust is meghatározhat. Ha a meghatározott idõ letelt után a helyzet változatlan marad, a játékvezetõ nulláza a játékosok pontszámát és visszahelyezi a golyókat az asztalra, úgy, ahogy a játék kezdetén voltak és
(a) ugyanaz a játékos hajtja végre a kezdõlökést,
(b) a játékosok sorrendje nem változik.

VISSZA AZ ELEJÉRE

16. Feladás

a) Egy játékos csak akkor adhatja fel a játékot, amikor rajta a sor. Az ellenfél elfogadhatja vagy visszautasíthatja a javaslatot, mely a játék folytatása esetén érvényét veszti.
b) Ha az összesített pontszámoknak jelentõségük van, és a frame-t a játékos feladja, akkor az asztalon maradt pontok értéke hozzáadódik az ellenfél pontszámáhot. Ebben az esetben mindegyik piros golyó nyolc pontot ér, és az asztalról szabálytalanul lekerült minden színes golyó annyit ér, mintha belökték volna azokat.

Gamedesire

SNOOKER SZABÁLYOK